Mi a különbség a svédpadló és a hajópadló között.

Svédpadló és a hajópadló gyakran összekeverhető, mivel mindkettő hosszú és széles deszkákból álló fa padlóburkolat. Vannak azonban fontos különbségek közöttük, amelyek befolyásolhatják a választást.

Svédpadló

A svédpadló egy különleges típusú parketta, mely kemény fából készül, tömör vagy rétegelt kivitelben, valamint nagyobb mérete teszi kiemelkedővé a parketták közül. Az igazi faanyagból készült svédpadlók teljes vastagsága 20-22 mm, míg hosszúságuk 50 cm-től akár 240 cm-ig terjedhet, illetve szélességük pedig általában 8 és 24 cm között mozog.
Többféle színezéssel ellátott és változatos felületi struktúra mellett, már kaphatóak a halszálkában és chevron mintában lerakható svédpadlók is.
Ha padlófűtéses aljzatra kell svédpadlót rakni, akkor az is lehetséges, mivel megjelentek a rétegelt svédpadlók, melyeket ilyen fűtési rendszer mellet is, nagy biztonsággal és hatékonysággal lehet használni. A svédpadlókon jellemzően minden oldalon körbe megtalálható a csap vagy horony az egymáshoz csatlakozás érdekében.
A svédpadlók világában egyedülálló sokszínűség uralkodik, ami lehetővé teszi, hogy megtaláld a tökéletes padlóburkolatot, legyen szó egyszerű vagy luxus kivitelről. Ezek a svédpadlók nem csak a változatos dizájn miatt kedveltek, hanem azért is, mert többször felújíthatóak, így évtizedekig megőrizhető a minőségük és szépségük.

Hajópadló

A hajópadló egy klasszikus padlóburkolat, amely puha fából készül. Jellemzően 19-22mm vastagságra gyalult és 3-4 méter hosszú deszkákból áll, melyeken hosszirányba csap és horony található. Szélessége általában 90mm-től kb. 150mm-ig terjed, és elsősorban fenyőfából készítik, amely lehet luc fenyő, borovi fenyő vagy vörös fenyő is.
A hajópadlókról kevesen tudják, de alapvetően kétféle típusuk létezik. Mindkettőt gyalult, fenyőfa deszkákból készítik, azonban kialakításuk tekintetében van köztük némi különbség. Az egyik típus az úgynevezett járóhajópadló, amivel teljesen összefüggő járó felület alakítható ki, és ilyenformán nagyon hasonlít a svédpadlóra. A másik típusa ezzel szemben a fózolt hajópadló, ami ugyan olyan hatást kelt, mint a lambéria, és jellemzően kül – és beltérben (terasz, mennyezet, ereszek, szauna) is használható. A fózolás kialakítása egyrészt esztétika, mert kifejezetten látványos, másrészt pedig hatékonyság is, hiszen ebből fakadóan az árkok és a nútos kapcsolódás könnyebben el tudja viselni a vetemedést, illetve annak minden következményét. Sok esetben ugyanez az oka annak, hogy a hajópadló – vagy a lambéria – esetében a felület hátsó felére (a nem látható oldalára) hosszirányba bemarnak, azzal a célzattal, hogy jobban ellenálljon a vetemedésnek.
 

Svédpadló és a hajópadló közötti különbségek

Anyag:
  • Svédpadló: Keményfából készül, leggyakrabban tölgyből, kőrisből vagy kemény egzóta fából. 
  • Hajópadló: Puha fából készül, ami általában fenyőfa. 
Felület:
  • Svédpadló: A felület lehet sima, kezelés nélküli, de gyakran kaphat különféle felületi strukturálást, valamint gyári felületvédelmet is. A felületi kezelés jellemzően olajozás vagy pácolás, ami által változatos megjelenést lehet elérni.
  • Hajópadló: A hosszú szálak adják meg a jellegzetes megjelenését. Felülete általában sima, kezeletlen, így lerakás után mindenképp csiszolni és kezelni kell, hogy tartósan használható legyen. 
Méretek:
  • Svédpadló: A deszkák változó hossz mérettartományban kaphatóak, de rendelhető egységes méretben is.
  • Hajópadló: A padló méretei hosszabbak, mint a svédpadlóké, ami elérheti akár az 5m feletti hosszúságot is.
Felhasználás:
  • Svédpadló: A nagyobb keménységének köszönhetően szinte bármely helyiségbe megfelelő, felületkezeléstől függően, még közületi felhasználásra is alkalmas.
  • Hajópadló: Felületkezeléstől függően széles körben használható, de figyelembe kell venni, hogy puha fa padló lévén hajlamosabb a maradandó benyomódásra, ezért csak ritkán használják magas forgalomnak kitett helyeken.
Lerakás:
  • Svédpadló: Telepítése jellemzően ragasztással történik, ami stabil rögzítést biztosít. A padlót közvetlenül a megfelelően előkészített aljzatra ragasztják, amely lehet sík és erős beton, vagy aljzatkiegyenlített felület, esetleg valamilyen rétegelt lemez, illetve OSB.
  • Hajópadló: Leggyakrabban rejtett szegezéssel rögzítik előre rögzített párnafára A szegezés rejtett módon történik a hornyokba, így az esztétikai megjelenést nem zavarja.
Árak:
  • Svédpadló: Általában drágább, mint a hajópadló, mert a keményfák alapanyagára magasabb, ami közvetlenül befolyásolja a késztermék árát.
  • Hajópadló: Ára kedvezőbb, mint a svédpadló, mivel alapanyaga fenyőfa, amely egy puhább, könnyebben elérhető és megmunkálható fafajta.

Bízom benne, hogy sikerült a két padló közötti különbséget tisztázni, és a fenti írás megkönnyíti a döntést, a legmegfelelőbb padló kiválasztásában.