Hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi padlóra lesz szükség?
Megvan a tökéletes padló, már csak egy kérdés maradt: mennyit kell belőle rendelni?
Elsőre egyszerűnek tűnik: kiszámolod a szoba alapterületét, és pontosan annyi négyzetméter padlót vásárolsz. A gyakorlatban azonban ennél valamivel többre lesz szükség.
A vágások, a helyiség formája, a fektetési irány és a mintázat miatt mindig keletkezik valamennyi veszteség. Ha pedig túl kevés burkolatot rendelsz, könnyen előfordulhat, hogy a kivitelezés közben kell újabb dobozt beszerezni.
Mutatjuk, hogyan számolhatod ki egyszerűen a szükséges mennyiséget, és azt is, hogyan segít ebben a PARKETT-Zóna online kalkulátora.
Az alapképlet: hosszúság × szélesség
Egy egyszerű téglalap alakú helyiség alapterületét könnyű kiszámolni.
A képlet:
hosszúság × szélesség = alapterület
Ha például a szoba:
5 méter hosszú;
4 méter széles,
akkor: 5 × 4 = 20 m²
A helyiség alapterülete tehát 20 négyzetméter.
Ez azonban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy pontosan 20 m² burkolatot kell megvásárolnod.
Miért kell több padló, mint a helyiség alapterülete?
Padlófektetés közben szinte mindig keletkezik vágási veszteség. A falaknál a paneleket méretre kell vágni, az ajtóknál, sarkoknál és különböző kiugrásoknál pedig további szabásokra lehet szükség. Ezért a kiszámított alapterülethez általában ráhagyással érdemes tervezni.
Egy egyszerű, hagyományos fektetésű helyiségnél jellemzően körülbelül 5% ráhagyás jó kiindulási alap lehet.
A 20 m²-es szobánál ez: 20 × 1,05 = 21 m²
Vagyis körülbelül 21 m² burkolattal érdemes számolni.
Segítünk a számolásban is - A PARKETT-Zóna kalkulátorával
Ha nem szeretnél képletekkel és dobozméretekkel számolgatni, a PARKETT-Zóna weboldalán ezt egyszerűen megoldhatod.
A termékoldalakon található kalkulátor segítségével minden padlótípusnál automatikusan kiszámolhatod, hány doboz burkolatra lesz szükséged, és várhatóan mennyibe kerül majd.
Csak add meg:
? a burkolandó terület négyzetméterét,
vagy
? a helyiség szélességét és hosszúságát.
A kalkulátor automatikusan kiszámolja a szükséges mennyiséget, és az 5% ráhagyást is beleszámolja, így ezzel sem kell külön foglalkoznod.
Mivel a padlókat jellemzően teljes dobozokban lehet megvásárolni, a rendszer abban is segít, hogy ne csak a szükséges négyzetmétert, hanem a ténylegesen megvásárolandó mennyiséget lásd.
Így már a választás előtt könnyebben tervezhetsz a mennyiséggel és a költségekkel is.
Miért dobozban kell gondolkodni, nem csak négyzetméterben?
A laminált, vinyl és SPC padlókat jellemzően csomagokban értékesítik.
Egy doboz például tartalmazhat: 1,8 m²; 2,1 m²; 2,4 m² vagy ettől eltérő mennyiségű burkolatot.
Ez termékenként változik. Tegyük fel, hogy a ráhagyással együtt 21 m² padlóra van szükséged, az adott burkolatból pedig egy csomag 2,2 m²-t tartalmaz.
21 ÷ 2,2 = 9,54 doboz
Tized dobozt természetesen nem lehet vásárolni, ezért felfelé kell kerekíteni.
Ebben az esetben: 10 dobozra lesz szükséged.
A ténylegesen megvásárolt padlómennyiség tehát: 10 × 2,2 = 22 m²
Ezért fordulhat elő, hogy a végleges rendelési mennyiség valamivel nagyobb lesz, mint az alapterület + 5%.
Mi van akkor, ha a szoba nem szabályos téglalap?
Egy L alakú nappali vagy több beugróval rendelkező helyiség elsőre bonyolultabbnak tűnhet, de itt is ugyanaz az elv működik. Oszd fel a helyiséget egyszerű téglalapokra.
Például:
A rész: 4 × 5 m = 20 m²
B rész: 2 × 2 m = 4 m²
A teljes terület: 20 + 4 = 24 m²
Ezután már ehhez a 24 m²-hez számítható hozzá a szükséges ráhagyás. Ugyanezt a módszert alkalmazhatod folyosóknál, beugróknál vagy összenyitott helyiségeknél is.
Le kell vonni a beépített bútorokat?
Ez attól is függ, milyen padló kerül a helyiségbe és hogyan telepítik. Egy nagy, fixen beépített konyhabútor vagy gardrób esetén nem feltétlenül ugyanúgy kell számolni, mint egy később mozgatható szekrénynél.
Klikkes, úsztatott burkolatoknál különösen fontos figyelembe venni a gyártó telepítési előírását. Bizonyos fixen telepített, nehéz bútorok nem kerülhetnek közvetlenül az úsztatott padlóra, mert akadályozhatják annak természetes mozgását.
Ezért nem érdemes automatikusan minden bútor alapterületét kivonni a helyiség méretéből. Ha bizonytalan vagy, a padló kiválasztása előtt érdemes egyeztetni a tervezett bútorozásról is.
Mikor lehet kevés az 5% ráhagyás?
Az 5% sok egyszerű, szabályos helyiségben megfelelő kiindulási alap lehet, de nem minden esetben.
Nagyobb veszteség keletkezhet például:
sok sarkot és beugrót tartalmazó helyiségben;
átlós fektetésnél;
különleges mintázatnál;
halszálka fektetésnél;
több kisebb helyiség egyidejű burkolásánál;
vagy olyan esetben, amikor sok méretre vágott elemre van szükség.
A halszálkás laminált padlóknál és más mintás fektetési rendszereknél például a szükséges ráhagyás eltérhet az egyszerű soros fektetésétől.
Ilyenkor érdemes a gyártó előírásából vagy szakember segítségével meghatározni a szükséges mennyiséget.
A fektetési irány is befolyásolhatja a veszteséget
Nem mindegy, hogyan kerülnek a panelek a helyiségbe.
A padló fektetési irányát befolyásolhatja:
a helyiség alakja;
a természetes fény iránya;
a panelek mérete;
az enteriőr kialakítása;
és az, hogy több helyiségben összefüggően fut-e a burkolat.
Ha például egy hosszú, keskeny helyiségben a panelméret és a fektetési irány miatt sok rövid vágás keletkezik, az anyagveszteség is nagyobb lehet.
Ezért komolyabb vagy több helyiségre kiterjedő burkolásnál érdemes előre fektetési tervben gondolkodni.
Több helyiséget hogyan számolj össze?
Ha ugyanaz a padló kerül például a nappaliba; az előszobába; a hálószobába; és a dolgozószobába, akkor érdemes minden helyiséget külön lemérni, majd összeadni az alapterületeket.
Például:
Nappali: 25 m²
Hálószoba: 14 m²
Dolgozó: 10 m²
Előszoba: 6 m²
Összesen: 55 m²
Ezután lehet meghatározni a szükséges ráhagyást és kiszámolni a dobozok számát. Ha azonban a helyiségek különösen tagoltak vagy sok ajtó, sarok és csatlakozás van közöttük, érdemes ezt is figyelembe venni a végleges mennyiségnél.
Miért nem jó túl pontosan rendelni?
Elsőre gazdaságosnak tűnhet pontosan annyi burkolatot vásárolni, amennyi biztosan elfogy. Ez azonban kockázatos.
Ha kivitelezés közben megsérül egy panel; rosszul sikerül egy vágás; hibás elem kerül elő vagy egyszerűen több veszteség keletkezik a vártnál, könnyen elfogyhat az anyag. Utánrendelésnél pedig nemcsak az jelenthet problémát, hogy várni kell az újabb szállításra.
Előfordulhat, hogy az adott dekor éppen nincs készleten, kifutott a termék, vagy új gyártási sorozat érkezik. Ezért a megfelelő ráhagyás nem felesleges pluszköltség, hanem a kivitelezés biztonsági tartaléka.
Érdemes néhány panelt a későbbi javításokra is félretenni
Ha a burkolás végén marad néhány ép panel, ne feltétlenül dobd ki.
Érdemes száraz, megfelelő helyen eltenni őket. Évekkel később, ha egy panel megsérül és cserére lenne szükség, sokkal egyszerűbb dolgod lesz, ha ugyanabból a dekorból és gyártási sorozatból van tartalékod.
Ez különösen fontos olyan padlóknál, amelyek dekorja idővel kikerülhet a kínálatból.
Laminált, vinyl és SPC esetén ugyanúgy kell számolni?
Az alapterület meghatározásának módja alapvetően ugyanaz. Akár laminált padlót, vinyl padlót vagy SPC padlót választasz, először a burkolandó terület méretét kell meghatározni.
A különbség inkább:
a panelméretben;
a csomagok négyzetmétertartalmában;
a fektetési módban;
és az ebből adódó veszteségben lehet.
Ezért mindig az adott termékre érdemes elvégezni a végleges számítást.
Ne feledkezz meg a szegélylécről sem
A padlómennyiség kiszámítása után jön a következő gyakori kérdés:
mennyi szegélylécre lesz szükség?
Itt nem a helyiség alapterületét, hanem a falak hosszát kell mérni.
Egy 4 × 5 méteres téglalap alakú helyiség kerülete: 4 + 4 + 5 + 5 = 18 méter
Ebből bizonyos esetekben levonható az ajtónyílás szélessége. A laminált, vinyl és SPC szegélylécek mennyiségénél is érdemes némi vágási ráhagyással számolni, különösen sok sarok esetén. A teljes burkolási költség tervezésekor pedig a szegélylécek mellett a burkolatváltókról, alátétről, ragasztóról és más szükséges kiegészítőkről sem érdemes megfeledkezni.
Egy egyszerű példa a teljes számításra
Tegyük fel, hogy van egy: 4,2 × 5,5 méteres nappalid.
A terület: 4,2 × 5,5 = 23,1 m²
5% ráhagyással: 23,1 × 1,05 = 24,255 m²
Ha a kiválasztott padló egy csomagja 2,1 m²: 24,255 ÷ 2,1 = 11,55 csomag
Mivel csak teljes csomagot vásárolhatsz: 12 dobozra lesz szükséged.
A tényleges megvásárolt mennyiség: 12 × 2,1 = 25,2 m²
Vagyis egy 23,1 m²-es helyiséghez ebben a példában végül 25,2 m² burkolatot vásárolnál. Pontosan az ilyen számolást egyszerűsíti le a PARKETT-Zóna weboldalán található kalkulátor.
Előbb mérj, utána válassz
A helyiség pontos lemérése már a padlókeresés elején hasznos. Ha tudod, hány négyzetmétert szeretnél burkolni, azonnal könnyebb:
megbecsülni a padló teljes árát;
összehasonlítani két különböző terméket;
kiszámítani a szükséges dobozszámot;
és a teljes felújítási költséggel tervezni.
A PARKETT-Zóna termékoldalain található kalkulátor pedig ezt még egyszerűbbé teszi: megadod a területet vagy a helyiség méreteit, a rendszer pedig kiszámolja a szükséges mennyiséget 5% ráhagyással együtt.
Így már nem kell fejben számolgatni, hogy vajon 9, 10 vagy 11 dobozt kell-e a kosárba tenni.
Miben tudnak segíteni a PARKETT-Zóna munkatársai?
Ha bizonytalan vagy a mérésben, különleges alakú a helyiség, halszálka mintát szeretnél, vagy több helyiséget burkolnál egybefüggően, érdemes szakértő segítséget kérni.
A PARKETT-Zóna munkatársai segítenek:
a megfelelő burkolat kiválasztásában;
a szükséges mennyiség meghatározásában;
az alátét és kiegészítők kiválasztásában;
valamint a teljes burkolati rendszer megtervezésében.
A padlókat személyesen is megnézheted budapesti üzletünkben, online pedig a termékoldalakon található kalkulátorral már otthon kiszámolhatod, körülbelül hány dobozra és mekkora költségre számíthatsz.
Gyakori kérdések a szükséges padlómennyiség kiszámításáról
1. Mennyi ráhagyással érdemes padlót vásárolni?
Egyszerű, szabályos helyiség és hagyományos fektetés esetén az 5% gyakran megfelelő kiindulási érték. Tagolt helyiség, átlós vagy mintás fektetés esetén azonban nagyobb ráhagyásra is szükség lehet.
2. Miért kell felfelé kerekíteni a dobozok számát?
A padlóburkolatokat jellemzően csak teljes csomagokban lehet megvásárolni. Ha a számítás szerint például 8,4 doboz szükséges, akkor 9 teljes dobozt kell rendelni.
3. Az ajtók területét le kell vonni?
A helyiség alapterületének számításakor az ajtónyílás általában nem jelent akkora különbséget, hogy érdemes legyen külön levonni. Szegélyléc számításakor viszont az ajtónyílások szélessége már figyelembe vehető.
4. Halszálkás padlóhoz elég az 5% ráhagyás?
Nem feltétlenül. A mintás fektetés több vágással és nagyobb veszteséggel járhat. Mindig az adott burkolat és fektetési rendszer előírása alapján érdemes meghatározni a szükséges mennyiséget.
5. Miért érdemes a burkolás után megmaradt paneleket megtartani?
Mert később egy esetleges sérülésnél jól jöhetnek. Ha évekkel később kellene egy panelt cserélni, nem biztos, hogy ugyanaz a dekor még elérhető lesz.
6. Hol tudom egyszerűen kiszámolni, mennyi padlóra lesz szükségem?
A PARKETT-Zóna webshopjában minden padlótípus termékoldalán található kalkulátor. Megadhatod közvetlenül a burkolandó területet, vagy a helyiség szélességét és hosszúságát. A kalkulátor automatikusan hozzáadja az 5% ráhagyást, kiszámolja a szükséges dobozszámot, és a várható költség tervezésében is segít.
